2010. január 25., hétfő

Agnus Rádió-interjú Visky Istvánnal

http://agnusradio.ro/images/Agnus_10x4.jpg

Agnus Rádió
2010. január 25.

http://www.fuggoleges.ro/gallery/4_%20Istvan%20Visky.JPG

Egy 120 esztendős könyv felfedezése és kiadása mindig csoda, ennek pedig különösen örült Visky István pelbárthidai lelkipásztor. Szabó Aladár könyve magyar református szellemiségben íródott magyaroknak, ezután nem kell angol, vagy más nyelvről fordított áhítatos könyveket olvasnunk. Íme az interjú, melyben nem csak a könyvről esik szó, hanem egy apró gyülekezet munkájáról, és médiáról is beszélgettem az újságírói végzettséggel is rendelkező lelkipásztorral.









Január 24-én, az egyetemes imahét utolsó napján, könyvbemutatóra került sor Nagyszalontán. Délelőtt 10 órától dr. Kiss Jenő, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára hirdette az Igét a Máté evangéliuma 5. részének 1-től 10-ik terjedő versei alapján. prédikációja azzal a gondolattal indult, hogy a boldog élet betelt élet, míg a boldogtalan élet a fogyatékos élet. Dr. Kiss Jenő hangsúlyozta, hogy a mai világban az embereket arra nevelik, hogy önálló és autonóm legyen, ezzel pedig megfosztják a kapcsolataitól, amely az emberi lép alapvető alkotóeleme. A rászoruló ember kapcsolati ember, hangzott el, önmagában senki nem elég, ezért a boldogsághoz hozzátartozik a rászorultság-tudat is.

A szelídség, amiről Jézus a boldogmondásokban beszél, lemondást jelent mindenféle erőszakról. Az ember sokszor erőszakosan elégíti ki igényeit, szükségeit, holott az Atya, ígérete szerint, megad mindet, amire szükségünk van, így nincs szükségünk arra, hogy szükségeinket erőszakkal elégítsük ki. Az első négy boldogmondás arról szól, hogy Isten kielégíti a mi szükségeinket, a következő négy vers pedig már a mellettem lévő emberről szól. Legyetek irgalmasok, teremtsetek békét – hangzott el a nagyszalontai református templomban. Isten felvállalta az én bajom, így nekem a mellettem lévőkre kell figyelnem. Az elutasítás fájdalmas mindenki számára – emlékeztetett az igehirdető – ezzel ellentétben, ha valakit befogadunk, az a hovatartozás élményét erősíti meg az illetőben. „Törődj a másikkal – mondja Isten – mert nekem a másik fontos. Ha irgalmas vagy a másikhoz, akkor én is irgalmasságot cselekszem veled. Ha Isten képviseli az érdekemet, akkor nem kell, hogy a saját érdekeimet érvényesítsem, azaz nem lesznek hátsó szándékaim. Ugyanakkor erényesnek is kell lennem, gerincesnek, hogy megbízhasson bennem az embertársam, el tudjon igazodni rajtam. A boldog élet következménye a boldogítás feladata, hangzott el a prédikációban: boldogok vagytok, hogy boldogok legyetek.

Az istentisztelet után könyvbemutatóra került sor. Az egybegyűlteket Mikló Ferenc, a Bihari Egyházmegye esperese köszöntötte, aki megköszönte a munkát Visky István szerkesztőnek, valamint a támogatást a Bihar Megyei Tanácsnak, és a Bihar Megyei RMDSZ-nek, ennek ügyvezető elnökének, Szabó Ödönnek. Szabó Aladár „Lelki harmat” című könyvét Visky István, a kötet szerkesztője, pelbárthidai lelkipásztor, valamint dr. Kiss Jenő teológiai tanár mutatták be. Az áhítatos könyvet a Bihari Egyházmegye adta ki. Visky István elmondta, ünnep ez a könyvbemutató, hiszen egy 120 éves, eddig a nagyközönség számára is ismeretlen áhítatos könyvet adtak újra ki. Szabó Aladár, a könyv szerzője a 19 század jeles teológusa, tudósa volt, aki annak ellenére, hogy tudós volt, nem teológiailag próbálta az embereknek Isten Igéjét átadni, hanem azt tanította, hogy hogyan lehet Istent látni, érezni, igéjét másoknak továbbadni. Szabó Aladár a modernkori református lelkiség elindítója volt. Az áhítatos könyvben is Isten megismerésére próbált tanítani.

Dr. Kiss Jenő az igehirdetés gondolatait folytatta a könyvbemutató alkalmával is. Elmondta: az ember rá van szorulva Istenre, arra az Istenre, akinek a gazdagságával ebben a könyvben találkozunk. A rászorultság tudatból folyamodik az ember az olvasáshoz is, hiszen szükségét érzi, hogy Isten jelenlétét megtapasztalja, ebben segít Szabó Aladár áhítatos könyve is.

Hangsúlyozták, a könyv magyar református szellemiségű, magyarul szól magyarokhoz. A könyvbemutató alkalmával dr. Kiss Jenő a február 26-i rövid áhítat alapigéje, a Máté evangéliuma 5. részének 5. verse (Boldogok az alázatosak, mert ők örökség szerint bírják a földet) kapcsán elmondta, az Isten előtti alázatosság tartást ad nekünk, gerincesekké tesz, olyanokká, akikre számítani lehet. Rá vagyunk utalva Istenre, nélküle porszemek, semmik vagyunk. Ezek a semmik, porszemek azonban Istennek fontosak, hiszen egyszülött Fiát adta oda érettük.

Az ünnepségen felszólalt a Bihar Megyei RMDSZ elnöke, Szabó Ödön is, aki ugyancsak az egymásrautaltság kérdésére reflektált. Példaként a férj-feleség kapcsolatot hozta fel az Efézusbeliekhez írott levél 5-ik részének 33-ik versének alapján. Elmondta, ösztönszerűen születésnapja dátumánál ütötte fel az áhítatos könyvet, amikor azt először kézhez kapta, ahol ez állt: „Az asszony pedig meglássa, hogy az ő férjét becsülettel tisztelje”. Ezzel ment haza, majd megmutatta a feleségének is, aki azonban figyelmeztette az előtte levő oldalra, ahol az áll, hogy: „Ki-ki az ő feleségét úgy szeresse, mint önmagát.”. Szabó Ödön elmondta, úgy ahogy július 4-e nincsen július 3-a nélkül, ugyanúgy nincsen férj feleség nélkül se, egymásra vagyunk utalva, csak ez által lehetnek boldogok.

Visky István, a kötet szerkesztője az Agnus Rádiónak elmondta, hogy két évvel ezelőtt egy haldokló nőnél volt látogatóban, és megkérdezte tőle, hogy honnan meríti az erőt, milyen kapcsolata van Istennel. A haldokló azt mondta, hogy minden nap a harmatból mert erőt. Ő nem értette, hogy mire gondol, és akkor az asszony megmutatta a könyvét, egy nagyon régi szakadozott könyvet, amelynek valóban az volt a címe, hogy „Lelki harmat”. Ez a könyv Szabó Aladárnak az 1894-ben kiadott mindennapi áhítatos könyve. Visky először befényképezte a könyvet, amit egy év elteltével sikerült kiadni.

Visky szerint Szabó Aladárról nagyon keveset tudunk. Szerinte a lelkipásztoroknak is jóval többet kellene tudniuk róla, hiszen a református egyháznak az egyik meghatározó alakja volt, az ébredésnek és a református belmissziós munkának az elindítója az egyházunkban. Az ő szellemi gyermeke volt az a Kecskeméthy István, aki Kolozsvárra kerülve Erdélyben is elindította a református egyházban az ébredést, a missziót, és ennek a gyümölcseit fogyasztjuk ma is, érezhető ennek a hatása. Nagyon jó lenne többet tudni Szabó Aladárról – mondta el Visky István –, és többet tudni arról a lelkületről, ami Szabó Aladárt hajtotta. Én hiszem, hogy ez a könyv, csak az első lépés volt azon az úton, amelyik majd elvezet oda, hogy jobban megismerjük Szabó Aladárt, mint személyt, mint teológust, és azt a világot is, amit ő képvisel, és amit ő ránk hagyott. – mondta el a kötet szerkesztője.

Amikor egy több mint száz éves szöveget olvasunk, fenntartással kezeljük azt, mert az ember mindig abból indul ki, hogy a mai modern kor jobb. Nem jobb a mai modern kor, mert egy száz évvel ezelőtti lelkiállapot lehet sokkal élőbb és erősebb, mint amiben ma élünk. Amint elkezdtem olvasni Szabó Aladár könyvének a napi áhítatait, azonnal rájöttem, hogy ez egy nagyon fontos szöveg, ugyanis nem csak egyszerűségében, hanem ugyanakkor mélységében is kiváló írás. Annyira friss és annyira élvezhető volt, hogy szinte változtatás nélkül adtuk ki. Csak néhány kifejezést, vagy néha a szórendet változtattuk meg, de a könyvnek a mondanivalóját, az ízét változatlanul meghagytuk. Ahogy olvastam ezt a könyvet rájöttem, hogy végül is a mi református egyháztagjaink, a lelkiséget kereső, a lelkiségben járó egyháztagjaink Spurgeon-t és Chambers-t olvasnak, ami szintén nagyon jó olvasmány, de hát itt van nekünk Szabó Aladár, aki a mi Spurgeon-ünk. Én merem állítani, hogy van olyan mély, van olyan evangéliumi, van olyan lelki az ő áhítatos könyve, mint Spurgeon-é, vagy akár Chambers-é. És ezért ő a miénk. – nyilatkozta a pelbárthidai lelkipásztor.

További tervek is vannak a könyvkiadást illetően – tudtuk meg Visky Istvántól, aki sok értéket lát a múlt dolgaiban. Szerinte egyházunk elmúlt évszázadaiban sok olyan kincs és sok olyan érték született, amit sajnálatos módon elfelejtettünk, és emiatt szegényebbek vagyunk. A következő kötet, amely minden valószínűség szerint világot lát, az néhai dr. Major Hubának egy kézirata, ami a Bihari Református Egyházmegye kialakulásáról, legelső évtizedeiről szól.

Kiss Gábor,
Agnus Rádió


Nincsenek megjegyzések: